Santa Diver a Kisüzemben

A Santa Diver egy izgalmas budapesti együttes, Kézdy Luca játszik hegedűn, Szesztay Dávid basszusgitáron és Szegő Dávid dobon. Lucával a koncert után beszélgettük.

Hogy éreztétek magatokat a koncerten a Kisüzemben?

A Kisüzemben mindig nagyon jól érzem magam, szeretem az ottani közönséget, és általában azt a közönséget ahova Pap Dávid visz minket. A basszusgitárosunkat, Szesztay Dávidot szokta zavarni picit a beszélgetések hangja, én ki tudom ezt zárni játék közben. Ráadásul rájöttem, hogy sehol máshol nem szoktam pálinkát inni az utóbbi időben, csak a Kisüzemben, ahol évente kb. háromszor játszom, és itt isteni pálinkák vannak.

Bemutatnád a Santa Divert és a tagokat?

2006-ban alakult a zenekar, Szesztay Dávid a zenekar basszusgitárosa, férjem és gyermekeim apja. Az első dobosunk öt évig Halmos András volt, őt a Jü-ből ismerheted most, utána négy évig Sárvári Kovács Zsolt dobolt, azóta pedig Szegő Dávid a dobosunk, aki pont annyi idős mint az öcsém, nagyon szépen játszik és teljesen passzol a zenekarba.

A Santa Diver név honnan ered?

A Santa Diver egy japán búvármikulás, aki nagy akváriumokban cápák és ráják között úszkál karácsonykor. Ez akkora hülyeségnek tűnt, hogy megtetszett nekünk Dáviddal, amikor nevet kerestünk a zenekarnak. Nem szerettem volna xy triónak vagy quartetnek nevezni magunkat és ezzel egy embert kiemelni, és ráadásul akkoriban ez még olyan komolykodónak is tűnt. Mi meg szeretjük nem komolyan venni magunkat.

Merülő Mikulás

Milyen élmény a férjeddel egy zenekarban játszani?

Nagyon jó élmény és érzés, hogy osztozhatunk közös szenvedélyünkben, akár úgy is fogalmazhatok, hogy közös szerelmünk a zene. Ráadásul hasonló(an eredeti) dolgokat keresünk benne, és szeretjük egymás zenei gondolkodását, nyelvét. Dávid pontosan érti, hogy miket élek át és miknek örülök a zenében, és ez fordítva is igaz. Ez nem azt jelenti persze, hogy mindenről ugyanazt gondoljuk, vagy hogy egyforma az ízlésünk. Szerencsére nincs köztünk semmiféle rivalizálás sem a zenében, sem az életben, azt hiszem ilyen szempontból szerencsések vagyunk, mert mindig tudunk igazán örülni annak, ha a másiknak sikerül valami, vagy előre lép valamiben, támogatjuk egymást a külön, és a közös utakon is. A zenélés egy nagyon szoros kapocs kettőnk között, olyan, mint egy harmadik gyerek. Lassan tíz éve együtt vagyunk, és természetesen a zene volt az, ami összehozott minket.

Most készül a harmadik lemezetek, hogyan álltok a felvétellel?

A popzenében úgy szokott lenni, hogy kijön egy lemez új anyagokkal és a megjelenés után koncertezi körbe az országot, világot a zenekar az új albummal. Nálunk ez fordítva van, mi kitaláljuk és játsszuk sokáig a számainkat, amiknek sok idő kell, hogy megérjenek. Amikor összeállnak és már nem nagyon változnak a kompozíciók, akkor vesszük fel és lesz belőlük lemez. Inkább egy korszak összefoglalói. A harmadik, mostani lemezünket a Budapest Music Centerben vehettük fel Szabó Viktor hangmérnökkel. A két legrégebbi számunkon most annyit variáltunk, hogy az tűnik most a legfrissebbnek. A felvétel szerintem nagyon jól sikerült, inspiráló volt a hely és kipréseltük magunkból a maximumot, azt hiszem. Ha a BMC zenei vezetőinek is tetszik, lehetséges, hogy ki is adják, (ezt őszintén, nagyon szeretném ), ha valamiért nem így lesz, akkor valószínűleg egy külföldi kiadót fogunk keresni.

Szoktatok külföldön fellépni?

Voltak már jól sikerült külföldi koncertjeink, Erdélyben, Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában, New Yorkban a Chelsea Music Festiválon léptünk fel, legutóbb Barcelonában játszottunk egy jazz fesztiválon, nagyon jó közönség előtt. Most augusztusban Belgiumban fogunk játszani a Gaume Jazz Festival-on.

Használsz effekteket a hegedűhöz, mik a kedvenc effektjeid és hangzásaid?

Basszusgitár és hegedű duójaként indultunk, ami kevés hangszínt jelent. A zenekarok általában nagyobb létszámúak, amitől színesebb tud lenni a hangkép. Az effektek segítségével színesíteni tudom a hangzást. Sokan nem szeretik a hegedű hangját az underground, kortárs könnyűzenében, vagy a jazzben, és effektekkel meg tudok másként is szólalni. Funkcióban is tudok a segítségükkel változtatni a szerepemen, tudok háttérben maradni, kísérni. Négy cuccot használok, egy loopert, egy pitch shiftert ami különböző hangokat rendel az eredetihez és harmóniákat tudok vele játszani, egy delay pedált, ami hangkésleltető, de nem csak visszhangot tudsz vele létrehozni, hanem a paraméterek különböző beállításaival nagyon sok minden másra is jó még. A torzítómmal pedig, ha pengetem a hegedűt, egy enyhén gitáros hangzást tudok elérni. Ennek a négy effektnek a különböző kombinációiból nagyon sok színt létre lehet hozni.

Kik hatottak rád leginkább a hegedűjátékodban?

Amikor filozófia és esztétika szakra jártam és eldöntöttem, hogy újra szeretnék hegedülni tanulni, akkor Antal Tibor jazz hegedűs mutatta nekem Stephane Grapellit, aki nagyon nagy hatással volt rám. Magyar zenészek közül Lantos Zoltán volt, akinek a játéka ilyen meghatározó élmény volt. Amiket a közelmúltban ismertem meg és nagyon szeretek, többek között a Snarky Puppy, egy Brooklyn-i fúziós zenét játszó zenekar, a londoni Jacob Collier, egy fiatal megatehetség, a berlini Brant Brauer Frick elektro-akusztikus techno zenéje, és a legújabb szerelmem a los angelesi Knower elektronikus pop és nu-jazz muzsikája. Elképesztően jó érzés ilyen szuper zenéket hallgatva futni az erdőben, fel a hegytetőre..

Általánosságban elmondható, hogy azok a zenék érdekelnek, és azok izgalmasak számomra, amik jellemzően egy műfajból indulnak ki, és a műfaji kereteket ki tudják bővíteni belülről, eredeti ötletekkel és különböző fuzionálásokkal. A „direkt-csináljunk-vmi-nagyon-mást” hozzáállás nem annyira szimpatikus, mert mindennek van ellentéte - és bárminek az ellentétét a legkönnyebb, és leghatásosabb megfogalmazni - az árnyalatokkal és arányokkal való útkeresés sokkal kifinomultabb eszközöket igényel szerintem. A nagyon absztrakt és dekonstruktív zenék sokszor nélkülözik a zene nyelvét, ami szerintem nem progresszív és nem feltétlenül előremutató.

Vannak zajos, kísérleti elemek a ti zenétekben is.

Van egy nemzetközi trióm is egy osztrák dobossal és lengyel gitárossal, akikkel teljesen szabad improvizált zenét játszunk, sosem tudjuk előre, hogy mit fogunk játszani, nincsenek kitalált kompozíciók, de témák sem. Ez is egy nagyon izgalmas játék, rendkívüli módon kell egymásra figyelni, és kívülről hallgatni a zenét, magunkat. Szólókoncertjeimen is sokszor szabadon improvizálok, persze ez alkalomtól is függ, van amikor már valamelyik meglévő szerzeményemet játszom, persze azok is tele vannak impróval. Én személy szerint mindig a mihez képest szeretem, tehát amikor a szabad részek egyfajta rendszerbe illeszkednek. Szeretem a relációkat, úgy gondolom, a szabadság az mindig valamihez képest van, önmagában nem sokat jelent nekem. A Santa Diverben is ez az egyik izgalmas, hogy megszerkesztett kompozícióink vannak, de mindenki improvizál közben, és emellett akkor vannak teljesen szabad részek, amikor annak jelentése van, és tartalmilag indokolt.

Múltkor a Nyitott Műhelyben láttalak Dévényi Ádámmal fellépni.

Igen, Ádámmal nagyon régóta ismerjük egymást, még az Átmeneti kabát nevű zenekarában kezdtem el játszani 2007 körül. Nagyon szeretem a dalait, szerintem az egyik legjobb szövegíró Magyarországon. Annyira tartalmasak és mélyek a számai.

Mikor lép fel a Santa Diver legközelebb?

Legközelebb Július 21-én leszünk a Budapest Jazz Clubban és 23-án Kapolcson a Harcsa Veronika udvarban.

A felvételt 2016 május 5-én készítette az Ezer Kolibri. Operatőrök: Mátéffy Bendegúz és Takács István Gábor. A hangfelvétel Pap Dávid munkája (PrePostRecords).

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;