Paizs Miklós saját szövegével énekli végig a három órás operát, ujjbábokkal. Filmrészletek és interjú.
Ezer Kolibri: Összefoglalod röviden a Don Giovanni történetét az olvasóknak? Az általad átírt verzióét.
Paizs Miklós: Azzal indul, hogy dohog egy személyi titkár egy kertben, Leoprello, azon, hogy mindig dolgoznia kell. Éppen gazdájára, Don Giovannira (a Paizs Miklós szövegben DJ. EK.) vár, aki elvileg a házban hetyeg egy Anna nevű nővel. Egyszercsak beszalad a színre Don Giovanni, nyomában Anna. Az eredeti szöveg szerint Don Giovanni belopózott és meg akarta Annát erőszakolni egy maszkban. A zene elárulja, hogy valójában nem ez van, Anna is ugyanúgy benne van a dolgoban, viszont feltételeket akart volna szabni. Azt kérte, hogy vegye le a maszkot Don Giovanni, aki ebbe nem megy bele. Veszekednek, Megjelenik a színen az apa is, dulakodnak, Don Giovanni egy kerti szikla kiálló csúcsára löki az apát, aki estében felsebződik, ezután elvézik és meghal. Ez a belépő történet, Don Giovanni innentől menekülget, de közben ugyanúgy otthon van és nőzik tovább, és mintha tudomást se venne a történtekről. Azt mondja, az, hogy elvérzett egy ember, az a test szerkezetének a hibája, ő nem akarta megölni, így sikerült. Ezután belecsöppenünk egy eljegyzési partiba, ahol a leendő menyasszonyt, Zerlinát megkívánja és megfelelő kommunikációval kipecázza DJ. Mindenki előtt. Mazetto, a vőlegény összeomlik.
Lássuk először ezt a részletet az előadásból:
Mikor ezt a lányt már majdnem megcsinálná Don Giovanni, megérkezik az egyik kulcsszereplő, Elvíra, akit Don Giovanni megcsalt. Mindenkit megcsalt, de ő vette a legjobban a lelkére közülük. Több éve keresi Don Giovannit, és most megtalálja. Innen indul a nagy bonyolódás, Elvíra iszonyú féltékeny, mindig mindenhol megjelenik és minden új hódítást tönkretesz. Itt már többen meg akarják ölni DJ-t, Mazetto, a vőlegény, Otto, aki Anna párja, a csőcselék, akik a gyilkolásban szívesen segédkeznének, és van az Apa szelleme, aki kőszoborként jelenik meg, ő szintén meg akarja őt ölni. A nőknek is gyilkos indulataik vannak. Zerlina meg akarja ölni, Anna is egy ponton, Elvíra is így kezdi de később mégis az óvó érzelmek jönnek elő belőle. Elvirát Leporello engeszteli ki Don Giovanninak öltözve. Pontosan nem derül ki, hogy mi tőrténik közöttük. Don Giovanni pedig álruhában vezeti félre az ő keresésére indult Masettot és a csőcseléket.
Nézzük meg most ezt a részt:
Megyünk egyre mélyebbre, a Don Giovanni még az Elvíra hugát is megpróbálja levarrni. Leporello kétszer majdnem meghal, a munkáltatójával tévesztik össze, és meg akarják lincselni, de kidumálja magát.
Lássuk hogyan:
A végén Anna megőrül, talán ez a kedvenc részem a darabból.
Anna áriája:
Hogy keverednek ebből ki?
Elvira már meg akarja menteni Don Giovannit, de DJ ezt nem érti meg, azt hiszi, még mindig őt akarja megszerezni magának. Közeledik a kőszobor, sikoly, nagyon ideges DJ, nagyon jó, nagyon ideges zene van közben. Megjelenik a kőszobor, amiről nem tudjuk, hogy valóságos, vagy ez DJ túldrogozottsága miatti látomás - mert közben DJ folyamatosan drogozik, alkohol, gombát, porokat, mindent használ - és elviszi őt a pokolba. A saját ereje nem lenne elég, de a csőcselék is besegít és velük már Don Giovanni nem bír. Vagy a pokolba kerül, vagy meglincselik, ezt nem tudjuk meg pontosan, mindenesetre elkárhozik. Leporello a szolgája pedig egyedül marad. Ez a vége. A bécsiek írattak még egy másik befejezést is, de azt nem szeretem és nem használom.
Mi a darab fő üzenete vagy tanulsága számodra?
PM: Modern darab, nem biztos, hogy van tanulsága. A darab minden szempontból megelőzi a korát, megállja a helyét most is. Sokfélék a szereplők, nem fix személyiségek vannak, változnak a történet során. Árnyalatokkal rendelkeznek, hol rosszabbak, hol jobbak. Talán az a tanulság, hogy csinálsz amit csinálsz és lehet, hogy elvisznek a végén. Ne a más életét éld mert akkor mi lesz veled az életed végén? Éld a saját életeted mert az a tiéd, azt élvezzed, akkor is ha a végén belebuksz. Mert nincs mit sajnálni egy bukott életen, ha úgy élted ahogy jónak gondoltad. Mert Don Giovanni jónak gondolta amit csinál. DJ nem hasonult meg, és ezért hálásak vagyunk neki. DJ gátlástalan, mindene megvan, hogy ezt a gátlástalanságát kiélje, és van karizmája is hozzá. Tapadnak rá a nők. Nem csak ő akarja a nőket, hanem a nők is őt. Az átlag pasi erre nem képes. Don Giovanni hisz abban, hogy ezzel jobbá teszi a nőket. Gyakorlatilag a kispolgári világ végzi ki őt. Szerintem ez egy nagyon jó darab. A 16 éves nagy kamasznak is érdekes, mert a nemi ösztönök eredményeiről szól. Beleőrülnek, belehalnak, konfliktusok keletkeznek a nemi vágyak miatt. Mert a nőknek ez az őrült haragja abból a nemi vágyból jött, ami nem lesz többet kielégítve. Mert fogalmuk lett arról, hogy milyen amikor az tényleg ki van elégítve. Ezért utálja mindenki, a férfiak azért mert a csajaiknak megadták ezt a gyönyört és ők nem fogják tudni megadni nekik, a nők meg azért mert nem kapják meg többször. Helyettük másnak adja meg.
De az operarajongónak is tetszik a változatom, mert szövegben nagyon figyeltem arra, hogy annak is üssön aki ismeri az eredetit. Aki figyel a darabra, az nem bánja, hogy három- három és fél órán át tart. Persze van aki nem tudja lekövetni, van aki nem veszi észre például, hogy a Leporello az egyetlen szereplő aki nem ujjbábokkal van megszemélyesítve, hanem az én vagyok, amikor nyitva van a szemem. Amikor nincs nyitva, akkor akárki más. Egyébként is szeretem nem nézni a közönséget mert nagyon rossz, nem szeretem látni ahogy néznek a nézők. Olyankor ki akarok esni az egészből.
Mennyire nehéz énekelni a női részeket?
El kellett hinni, hogy el tudom énekelni. Volt olyan szerencsém, hogy zenei általánosba jártam, ahol a lány szólamokat is szerettem énekelni. Egy elhivatott nagyon jó tanár tanított, Szabó Dénes, aki azóta Liszt díjat kapott. Később jött egy kaland, a torokéneklés, ami rosszat tesz a toroknak és ezt a női hangomat azért lejjebb hozta. A női hangokkal kellett persze a legtöbbet küzdeni, egy oktávval lejjebb éneklem őket, de az még mindig női hang. Dícsérte pár nő a női szereplőimet, mindegyik női szereplő más hangon szólal meg, és nem mondták, hogy mesterkéltek lennének. Sokkal élvezetesebb a nőket énekelni, mint a férfiakat, megírni is sokkal jobban szerettem, mégis egy más világ, itt a férfiak azért egyszerűbbek. Mint általában.
Mi ennek a Don Giovanni verziónak a története?
Sárosdi Lillának a Krétakörnél megvolt a Buzi-e vagy lemezem. Neki a szomszédja volt a Simon Balázs aki meg akarta rendezni a Don Giovannit, de nem volt szövege, nem tetszett neki ami létezett. Sárosdi átadta a lemezemet a szomszédba, és ebben látta meg a Balázs a potenciált és megbízott a szöveg megírásával. Nem volt korábban semmi közöm ehhez az operához, tudtam, hogy valami nőcsábászról szólt, és felismertem pár áriát. De ahogy hallgattam nyílt és nyílt a darab, kiderült, hogy minden hangja kincs. Brutális. Nem az történt, hogy kezdtem unni, mert nem lehet megunni. Ennél szertelenebb szerző, mint Mozart nem igen van a földön, mindegyik stílusban tökéletes. Nyolc éve magvalósult az opera Zsámbékon. Háromszor előadtuk, kétszer összeomlott az egész, harmadjára olyan volt mint egy mágia. Aztán annyiba volt hagyva az egész ügy. Magyarország egy tékozló kultúra. Aztán vettem a magamén kívül még három partitúrát és sok sok év alatt mindegyik szólamnak a szövegét beírtam. Napi egy órában persze, mert többet nem lehet bírni aggyal. Kinyomtattam a szövegkönyvet és elhelyeztem könyvtárakban mint kis petéket, hogy hátha egyszer felfedezik. A Pécsi Színház megtalálta, de nekik túl trágár volt. Az elött a TÁP színháztól a Vajdai Vili szeretett volna velem dolgozni és mondtam hogy a Don Giovannit megcsinálnám egyedül. Akkoriban a HoppArt is velük dolgozott és beszálltak volna. Csak akkoriban vonták vissza a pénzeket a társulatoktól és megint maradtam egyedül. Nem tudtam még, hogy egyedül hogy adom elő. Mindenféle variációra gondoltam, forgatható táblákon, vagy hogy ki vagyok festve bécsi klasszikusra, parókában, és lapozódnak a szereplők, de még mindig nem tűnt életképesnek. Mikor láttam a Bán János egyszemélyes Hüvelyk Matyi darabját, akkor leesett, hogy ujjbábokkal öt szereplővel is jelen tudok lenni. A ném segített varrni a bábokat és kialakult minden. A Manufaktor cég pedig ingyen segített díszletet készíteni. Szép lassan lett egy kvartett hozzá. Kertész Endre csellózik a Sickratman intim triómban. Kiderült hogy ő Don Giovanni- szerelmes, megnézte párszor az akkori változatot, amikor még cd-re énekeltem, egy 1936-os előadásra. Majd beszállt ő is a kvartettjével.
Azt mondtad, hogy a magyar tékozló kultúra. Mit értettél ezalatt?
Melis Lászlónak volt egy darabja például, a Kiscelli múzeumban adták elő, teltházzal, de csak kétszer. Egy hatalmas apparátust hoztak össze, egy évek alatt megírt, sok idő alatt betanult, nagy költségvetésű mű volt, és elég volt hogy kétszer lemegy. És ezt látom nagyon sokszor, hogy nem akarják éltetni a darabokat onnantól hogy megvannak. Ugyanez történne a Don Giovannival, ha én nem forszíroznám, hogy játsszuk és hogy igenis bekerüljön a magyar operakultúrába, mint magyar opera, a szövege miatt. Igyekeztem olyan szöveget írni, hogy az megállja a helyét és a Don Giovanni legyen a Bánk Bán mellett egy magyar opera. A zenét természetesen nem, de a szöveget felülírja az én verzióm, van ahol az ellenkezőjét mondom, mint a Da Ponte eredetije.
Hogy látod a mostani magyar zenei életet?
Nem díjazza az állam azt, hogy te művész vagy, és már értékehető prodjciót nyújtasz. Nem kell mindenkit támogatni, azzal egyetértek, de az alternatívnak nevezett rétegben fől se tételezik, hogy vannak értékes produkciók. Most olyan időszakban vagyunk, ahol csak az ismeretség ad neked pénzt, és mindegy hogy jót csinálsz vagy rosszat. Nekem és nagyon sok kortársamnak nincs esélyünk ezekre a pénzekre, mert mi nem nyalunk és nem tudunk ismerkedni. Nem akarok megmérgeződni. Eddig bármit kaptam, nem kellett viszonoznom. Eddig két lemezt adtam ki úgy, hogy nem kellett adnom cserébe mást, mint amit létrehozok. Az állam itt tudna segíteni, hogy az ilyen produkciókat egy kicsit megtámogatja, ha egyébként értékesek. A Don Giovanni szerintem ilyen.
Ebből élsz most?
Az túlzás, Edit az iparművészetin tanít és ő hoz egy alacsony, fix keresetet. Az megy rezsire. Az operával gyakorlatilag semmit nem keresek. Van még a Sickratman a rock és az intim trio felállásban. Meg a Korai Öröm. Ezek adnak koncerteket. Ma egy koncert körülbelül tízezer forint egy zenésznek, vagy inkább kevesebb. Vezetek egy kvízműsort két hetente a Mika Tivadar mulatóban. Ezekből öszejön olyan 120 ezer forint egy hónapban. Erre vagyunk négyen. Van, hogy elmegyek dolgozni fizikai munkát, tavaly volt, hogy segédmunkásként csákányoztam egy ásatáson -15 fokban, vagy stancoltam egy táskagyárban. Kocsmában is szoktam dolgozni, ha van rá mód. De most nincs. Mondjuk ahol rossz a zene ott nem tudok megmaradni. Ha valaki tud munkát ez után az interjú után, az szóljon. Most mindenesetre, hogy megint új szocializmus van, felértékelődött a művészet, eljutottunk arra a pontra, hogy már ingyen is játszunk adott esetben.
Hogy érezted magad ezen a koncerten amikor a felvételt készítettük?
Nagyon jó hely a Lumen, kevesen férnek be ugyan, de ettől családi, tehát jó a közönség. Reagáltak. Ilyen közegben a rontás sem hiba, hanem váratlan esemény. Ez egy példaadó hely a városban. Bizalmi alapon működő személyes tér. A Nyitott Műhely vagy a Hátsó Kapu is ilyen.
Mikor látható legközelebb a darab?
Feb. 22. és márc. 8. Hátsó Kapu (Dohány u. 13.) 19.30
Köszönjük szépen az interjút!
Én köszönöm!
Előadta:
Paizs Miklós - ének
Pálhegyi Máté - fuvola
Dráfi Kálmán Jr. - hegedű
Szabó Anna - brácsa
Kertész Endre - cselló
facebook.com/Sickratman
facebook.com/pages/Don-Giovanni
macerasugyek@gmail.com
A felvételt készítette az Ezer Kolibri - Mil Colibríes
Szöveg: Takács István Gábor
Video: Bordás Róbert és Takács István Gábor
Hangfelvétel: Pap Dávid